Bejegyzések

Egy rendszer, ami nem mozog

Egy kis történelmi kitekintés, ami segít feltárni az okokat. Az eredetet a hazai pszichológia történetében és a pszichológia-pszichiátria viszonyában kell keresnünk. Míg a pszichológia a bölcsészettudományokhoz, a pszichoterápia az orvosláshoz tartozott hagyományosan. Az 1950-es évek politikai tiltása után 1963-ban indult el az első önálló pszichológusképzés az ELTE-n. Ezt követték később a debreceni, pécsi és szegedi képzőhelyek. A korábbi pszichoanalitikus évtizedek után a pszichoterápiát is a tiltás évei korlátozták, majd a '60-as évek végétől kezdett újraéledni a kórházi osztályokon (pl. Tündérhegy), kezdetben a csoportterápiák formájában. Az 1980-ban megalakult Magyar Pszichiátriai Társaság törekvése volt a pszichoterápia önálló tevékenységként történő elismertetése, ami 1983-ra sikerült is. Bagdy gyűjteményét átnézve láthatóak a szakma "kibontakozásának és felépülésének" főbb pontjai 1975-1989 között. Az Orvostovábbképző Intézetben megindultak a módszerspecifikus ké...

... és ehhez képest

máshol valamelyik tényező szerint jobb a helyzet. Azért a pszichoterapeuta cím megszerzését választottam az összehasonlítás alapjául, mert az egy olyan pont, ami általában a képzési út végén helyezkedik el. A magyar rendszer Európában az egyik leghosszabb és leglépcsőzetesebb út, túlbiztosított, nehezen konvertálható, hierarchikus, orvos-centrikus, merev és nem követi a trendeket. Összehasonlító táblázat (pszichológusokra vonatkozóan): | Ország | Összes képzési idő | Pszichoterapeuta cím | | 🇺🇸 USA | 11–14 év | nincs külön cím | | 🇬🇧 Nagy-Britannia | 7–9 év | nincs külön cím | | 🇩🇪 Németország | 8–10 év | védett | | 🇦🇹 Ausztria | ~10 év | védett | | 🇷🇴 Románia | 8–9 év | védett | | 🇸🇮 Szlovénia | 9–10 év | részben szabályozott | | 🇭🇺 Magyarország | ~11 év | szigorúan védett | Magyarország helye a mezőnyben – értelmezés Képzési idő: az egyik leghosszabb (USA-val egy szinten, de kevesebb autonómiával) Képzési struktúra | Integrált pszichoterápia a fő képzésben | UK, USA...

A leghosszabb képzés

Pszichoterapeutává válni az elérhető leghosszabb képzési folyamat. Pont. 3 + 2 + 4 + 2 + 3 = 14 (de a módszerspecifikus képzés általában nincs meg 3 év alatt és több rész között kényszerű kieső évek vannak, pl. azért, mert nem vesznek fel a képzésre, vagy mert a szakvizsga ősszel van stb.) Ebben a szakmában kell az érés, a sok tanulás és a személyes fejlődés. Ezzel nincs is gond. A probléma azzal van, hogy a képzések nem elég jók, mesterségesen el vannak húzva, rugalmatlanok és iszonyú drágák. Önmagában ezek közül bármelyik miatt indokolt lenne egy reformot végrehajtani, de így együtt, nem csupán a leghosszabb, hanem sajnos az egyik legrosszabb képzési folyamattá is teszik a pszichológusokét. A problémák: 1. információ-hiány: a legtöbb pszichológus a fenti nehézségekre csak a képzése során ébred rá. Gyakran kérdezik BA hallgatók, hogy milyen mester szakirányra menjenek. Mintha ez érdemben meghatározná a későbbi lehetőségeiket, ugyan már. A sikeres képzési úthoz pedig már előre érdemes ...

Jó és rossz álmok

Ez a blog önsegítő céllal íródik. Nem célja a tájékoztatás – bár ha fennmarad az érdeklődésem, talán eljutok odáig, hogy praktikus segítséget is adjon az éppen képződőknek vagy azoknak, akik még visszafordulhatnak. Két hónappal ezelőtt megszereztem a klinikai szakpszichológus diplomát. És még mindig nem tudtam feldolgozni az "élményt". Na, nem az örömtől vagyok annyira meghatódva, hanem a megviseltségtől. Tudom, hogy a tapasztalatom nem egyedi: sok kollégámnak hasonló vagy máshogy nehéz élményei vannak, voltak. Voltak? Hát, igen, a számomra szomorú tény, hogy a szakképzésről és általában a pszichológiai képzések anomáliáiról nagyon kevesen beszélnek nyíltan. Vannak, akik úgy gondolják, minek bolygatni, ha már egyszer végeztek. Vannak, akik azt mondják, nehéz volt, de ha ők végigszenvedték, másnak se legyen könnyebb. Egyetlen olyan emberrel se találkoztam, aki elégedett volt a képzéssel. Bár vannak, akik magukat hibáztatják a rossz tapasztalataikért, mintsem hogy kritikát foga...